7 ok, amiért az alkalmazottak nem jelentenek munkahelyi erőszakot: útmutató cégtulajdonosoknak

A munkahelyi erőszak minden szervezet számára kritikus kérdés, mégis ez az egyik leginkább aluljelentett probléma a szakmai világban. Bár a szélsőséges tragédiák gyakran címlapokra kerülnek, a munkahelyi erőszak túlnyomó része „alacsonyabb szintű” incidensekből áll - zaklatásból, verbális fenyegetésekből, bullyingból és megfélemlítésből -, amelyek sokszor szó nélkül maradnak. Amikor ezeket az eseteket figyelmen kívül hagyják, súlyosabb vagy akár végzetes helyzetekké is fajulhatnak.

A kutatások következetesen azt mutatják, hogy a munkahelyi erőszakos esetek 95%-ában a munkatársak már jóval a nagyobb incidens előtt tisztában voltak a problémás viselkedéssel. Ha az információ rendelkezésre áll, miért osztják meg ilyen ritkán? Ebben az útmutatóban bemutatjuk azt a hét fő okot, amiért az alkalmazottak nem jelentik a munkahelyi erőszakot, és azt is, hogyan építhetnek a cégtulajdonosok biztonságosabb, átláthatóbb kultúrát.

1. A megtorlástól való félelem

A hallgatás leggyakoribb oka a félelem. Az alkalmazottak gyakran egy bántalmazó vagy agresszív munkatárssal kerülnek szembe, és attól tartanak, hogy ha „feljelentik” őt, az közvetlen megtorláshoz vezethet velük vagy a családtagjaikkal szemben. Ha az érintett személynek van már múltja az indulatosság terén, rendkívül erős visszatartó erővé válik az a félelem, hogy ők lesznek a következő célpont.

Teendő a munkáltatók számára: Egyértelműen kommunikálják, hogy a szervezet zéró toleranciát alkalmaz a megtorlással szemben. Biztosítsák, hogy bárkit, aki bejelentést tesz, a vizsgálat teljes folyamata alatt támogatnak és védenek.

2. A „feljelentő” bélyege

Sok embert gyerekkora óta arra szocializálnak, hogy mások viselkedésének jelentése „feljelentés”, és ezt kerülni kell. A munkahelyen az alkalmazottak félhetnek attól, hogy kiközösítik őket a kollégáik, vagy kicsinyesnek, ítélkezőnek tartják őket. Az is előfordulhat, hogy úgy próbálják igazolni a viselkedést, hogy azt mondják: „Nem akarom, hogy emiatt kirúgják ezt az embert; családot tart el.”

Teendő a munkáltatók számára: Keretezzék újra a történetet. Tanítsák meg az alkalmazottaknak, hogy a bejelentés felelősségvállalás, valamint a csapat közös biztonsága iránti törődés. Bátorítsák őket arra, hogy tegyék fel a kérdést: „Mi van, ha a hallgatásom tragédiához vezet?”

3. Félelem a jogi eljárástól vagy panaszoktól

Egy érzékeny helyzet bejelentése olyan érzés lehet, mintha kinyitnánk egy jogi Pandora-szelencéjét. Az alkalmazottak attól tarthatnak, hogy idézést kapnak, perbe vonják őket, vagy hivatalos panaszt nyújt be ellenük az a személy, akit jelentettek. A látszólagos idő-, energia- és stresszköltség gyakran felülírja a bejelentési kötelesség érzését.

Teendő a munkáltatók számára: Tájékoztassák a csapatot arról, hogy a bejelentés elmulasztása és a szükséges intézkedések hiánya valójában sokkal nagyobb eséllyel vezet hosszú távú jogi felelősséghez mind az egyén, mind a szervezet számára.

4. Aggodalom a vezetői reakciók miatt

Az alkalmazottak gyakran azért haboznak, hogy a közvetlen felettesüknek jelentsenek incidenseket, mert félnek attól, hogy a vezető túlreagálja, alulreagálja a helyzetet, vagy úgy látja majd, hogy az illető nem képes saját szakmai feladatait megfelelően kezelni. Bizonytalan gazdasági környezetben az a félelem, hogy „felkavarják az állóvizet”, és kockára teszik az állásukat, komoly akadályt jelent.

Teendő a munkáltatók számára: Hozzanak létre többcsatornás bejelentési rendszert. Tegyék lehetővé, hogy az alkalmazottak megkerülhessék a közvetlen felettesüket, és közvetlenül az HR-hez vagy egy kijelölt megfelelőségi tisztviselőhöz fordulhassanak, ha kényelmetlenül érzik magukat, vagy nem hallgatják meg őket.

5. Tagadás és normalizálás („Ez csak Joe”)

A közöny veszélyes ellensége a munkahelyi biztonságnak. Idővel az agresszív viselkedés „normalizálódhat”. A kollégák elintézhetik a fenyegetést azzal, hogy „Majd elmúlik”, vagy „Ő már csak ilyen”. Ez a normalizálás lehetővé teszi, hogy a határokat egyre tovább feszítsék, amíg az erőszakos személy félelemmel teljesen át nem veszi az irányítást az iroda felett.

Teendő a munkáltatók számára: Képezze a munkatársakat annak felismerésére, hogy az agresszív viselkedés definíció szerint munkahelyi erőszak. Hangsúlyozza, hogy a kisebb figyelmeztető jelek „összekapcsolása” az egyetlen módja a nagyobb fenyegetések megelőzésének.

6. Világos vállalati eljárások hiánya

Ha egy alkalmazott fenyegetést szeretne bejelenteni, pontosan tudja, hogyan kell megtennie? Van erre külön űrlap, dedikált e-mail cím vagy anonim bejelentővonal? Azzal kapcsolatos bizonytalanság, hogy kinek kell szólni, gyakran oda vezet, hogy senkinek sem szólnak. Ha a folyamat bonyolultnak vagy nyilvánosnak tűnik, az alkalmazottak egyszerűen hallgatni fognak.

Teendő a munkáltatók számára: Tegyék könnyűvé. Minden munkahelyi erőszakra vonatkozó szabályzatnak tartalmaznia kell egy világos, lépésről lépésre követhető bejelentési eljárást, amely a bizalmasságot és a könnyű használhatóságot helyezi előtérbe.

7. Képzés és tudatosság hiánya

Túl sok vállalatnál vannak olyan szabályzatok, amelyeket az alkalmazottak a belépéskor aláírnak, de soha nem beszélnek át valóban. Rendszeres képzés nélkül az alkalmazottak nem feltétlenül értik a munkahelyi erőszak teljes spektrumát vagy a fokozódó fenyegetés figyelmeztető jeleit. Felelősségi szempontból hatalmas különbség van aközött a vállalat között, amely képezi a munkatársait, és aközött, amelyik nem.

Teendő a munkáltatók számára: Tartson rendszeres, magas színvonalú képzéseket felkészült szakértőkkel. Évente erősítse meg a témát, hogy a biztonság minden szervezeti tag számára kiemelt prioritás maradjon.

Hogyan támogatja a Zenind a biztonságos és szabálykövető munkahelyet

Bár a Zenind az Ön vállalkozásának jogi megalapítására és fenntartására specializálódott, tisztában vagyunk azzal, hogy a valódi megfelelés magában foglalja legértékesebb eszköze, az emberek biztonságát és jólétét is.

• Társasági irányítási támogatás: Segítünk kezelni az alapvető dokumentumokat - például az alapszabályt és az működési megállapodásokat -, amelyekben a szervezet alapvető értékei és magatartási szabályai rögzítve vannak.
• Megfelelőségi monitorozás: Digitális vezérlőpultunk biztosítja, hogy az entitás jó állapotban maradjon az államnál, ezzel szilárd jogi alapot teremtve a belső szabályzatok számára.
• Szakmai képviselet: Ha a Zenind a bejegyzett kézbesítési megbízottja, professzionális kapcsolattartó pont áll rendelkezésére jogi ügyekben, így a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos szabályozási értesítéseket a lehető legnagyobb diszkrécióval és gyorsasággal kezelik.

Következtetés

A munkahelyi erőszak összetett probléma, de a körülötte lévő hallgatásnak nem kell annak maradnia. A bejelentés pszichológiai akadályainak megértésével, valamint világos, támogató és jól képzett rendszerek bevezetésével megvédheti alkalmazottait és vállalkozását. Az egyértelműség, a következetesség és a kölcsönös törődés kultúrája a biztonságos és virágzó szakmai környezet kulcsa.

Védje vállalkozását és csapatát. Fedezze fel, hogyan segíthetnek a Zenind megfelelőségi és entitáskezelési szolgáltatásai egy erősebb, biztonságosabb szervezet felépítésében már ma.